Üdv! Két hete elhatároztam semmi de semmi nem tarthat vissza attól hogy az első sorban tomboljak a régi s újabb nótákra.Se család se meló se pénz se távolság semmi.(Mindent elintéztem).Még egy "kis" eső sem.Eljött a várva várt nap.Szakadó eső reggeltől.Mit nekem egy kis víz gondoltam hát hajrá.A város végétől a másikba elindultam gyalog.Hogy pontosan hova is helyileg nem tudtam csak annyit hogy nem 1mm fog a bakóm talpáról lekopni.Kiléptem azt ajtón és.5perc után elázott a cigim.10 perc után le kellett venni a szemüvegem mert semmit nem láttam a lecsorgó víztől.20 után akár be is p.sálhattam volna nem is látszódott volna.45 perc erőltetett menet után már a célegyenesben éreztem magam (csontig vizesen) mikor:leintettem egy autót ugyan jó helyen,felé járok-é.Így is volt,megnyugtattak hogy arra kell menni csak,mint kiderült feleslegesen.Közölték az infót:lefújva a balhé.Sírva is fakadtam (úgysem veszik észre,könny vagy esőcsepp,mind egy) hisz tervem szerint ma este kitomboltam volna magamból az elmúlt 5 hónap fáradalmait és kicsit elengedhettem volna a ... hajamat.Az éjszakát nem hagyom veszni... Remélem lehető leghamarabb bepótolják(tok) az elmaradt bulit (MÁR HA ELMARADT,még nem győződtem meg róla és el sem akarom hinni). (Természetesen senkit nem hibáztatok.Hogy idézhessek valakit:ennek így kellet lennie) Még ugyan ennyi punkrocknrollról szóló évet kívánok,kérek. Az élet fáj,megy de hová?Hajrá csak így tovább! Szöveg egy Alvinmániákustól.